Kiakadtak az RTL nézői a Facebookon, mert kedvenc török sorozatukat 6 hétre leveszi az RTL. Vajon mitől olyan népszerű nálunk?

"a Szulejmánt akarjuk!!!!!!!!! ez az egyetlen amit még tv-n nézek..." 

- ilyen és ehhez hasonló üzenetekkel árasztották el a nézők az RTL Facebook-oldalát, miután kiderült, 6 hétre lekerül a képernyőről kedvenc sorozatuk. Ennek oka, hogy erre a másfél hónapra átalakul a műsorstruktúra, és a napi sorozatok miatt a Szulejmán részeit már csak túl későn, 11 óra körül lehetett volna szerdánként adásba tenni.

A Szulejmán kezdetektől az RTL egyik legnépszerűbb sorozata, amit az idősebbek és a fiatalabbak is nagyon kedvelnek. 

Sokan azt írják, történelmi ismereteiket szeretnék így bővíteni, de a sztori valószínűleg önmagában is nagyon érdekes. Még úgy is, hogy a történelmi hűséget azért nem nagyon lehet számon kérni a készítőkön. II. Lajos például a filmben egy 50 körüli férfiként fullad a Csele-patakba, miközben a valóságban20 éves is alig múlt halálakor. Bár a sorozat Törökországban is óriási sikert aratott, akadtak ellenzői. Szerintük a széria készítői a dicső múltat félresöpörve meglehetősen felemás képet festetettek a nagy uralkodóról, és azt sugallják, mintha Szulejmán gondolatai csupán háremhölgyei körül forogtak volna, miközben ismert volt igazságosságáról, bátorságáról, és hatalmas hódításairól Európa szerte. Tény, hogy Szulejmán mai szemmel elképesztő hatalmat összpontosított a kezébe, és 1520-tól jelentős mértékben megnövelte a török birodalom területét. 

Fodor Pál, a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének igazgatója a Rádió Orientnek korábban elmondta, bár úgy tűnhet, a sorozat valóban nem az Oszmán Birodalom portréja. 

Az Oszmán-dinasztia az 1300-as évektől egészen 1923-ig uralkodott a régióban. A Szulejmán című tévésorozat a dinasztia 10. uralkodójának történetét mutatja be. "Egy háremtörténetre alapozott szappanoperáról beszélünk, ahol a történeti vonatkozások hiába hitelesek, a háttérbe szorulnak. A korabeli háremek életéről kevés információ van, így a történet kitaláció, a szereplők nagy része nem valódi” - magyarázza a történész. Szulejmán magánéletéről annyit azért biztosan tudni, hogy a többnejűség és az ágyasok tartásának hagyományába született bele. Az oszmán szultánok kezdetben politikai házasságokat kötöttek, majd áttértek az utódok rabnőkkel való nemzésére. Fokozatosan jelent meg az a szokás, amely egy ágyasnak egy gyermek szülését engedte meg. 

„A kialakult rendszert Hürrem bontotta meg. Szulejmán ágyasa az 1520-as években több gyermeket szült, majd felszabadítását követően a szultán feleségeként átköltözött az államigazgatás központját jelentő új szerájba. Ekkor indult meg a nők hangsúlyos politikai szerepvállalása, az asszonyok szultánsága.” - vezet be bennünket a valódi történésekbe Fodor Pál.

Hürrem intrikáival azután lassan az egész szultáni udvart behálózta. Erről már a hvg.hu szerint Elter Tamás, a The Explorer magazin főszerkesztője beszélt a Török Kávéházi Esten. 

Hürrem elérte, hogy száműzzék Szulejmán első feleségét, és azt is, hogy Szulejmán megölesse korábbi barátját és bizalmasát, Ibrahim pasát. Ő okozta Szulejmán első házasságából született fia, Musztafa vesztét is. Végül Hürrem gyermeke lett Szulejmán utóda 1566-ban, de Szelim már nem tudta megismételni apja páratlan történelmi tetteit.